A nagy csend (Die Grosse Stille) (Into Great Silence) 2005 színes, feliratos, német-svájci-francia dokumentumfilm 162 perc rendező: Philip Gröning forgatókönyvíró: Philip Gröning zeneszerző: Philip Gröning, Michael Busch operatőr: Philip Gröning producer: Philip Gröning, Elda Guidinetti, Andres Pfäffli, Michel Weber vágó: Philip Gröning Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó egy évre beköltözött a Grenoble közelében lévő karthauzi kolostorba, mely Európában az egyik legszigorúbb rendház. A rendező odaadó és kitartó hittel, távolságtartóan filmezte ezeket a szerzeteseket, akik egész életüket az Úrnak szentelik. A négy évszakban, a nap minden órájában megörökítette őket, úgy, hogy jelenléte a teljes csend jegyében telt. A néző részesévé válhat e kolostor életének, hogyan telnek az imádság órái, a keresztény szertartások, az együttlétek a hegyekben, a templomi szertartások idején, a magányos órák, a csendek és harangok idején.
A nagy gatsby
Dokumentumfilm: A nagy csend Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó >>> A nagy csend Die GroĂ? e Stille / Into Great Silence német, svájci, francia film 2005 dokumentum Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó egy évre beköltözött a Grenoble közelében lévő karthauzi kolostorba, mely Európában az egyik legszigorúbb rendház. A német rendező 16 évig várt engedélyre, hogy dokumentálhassa a Karthauzi rend életét. A római katolikus félremete rendet 1085-ben Kölni Szent Brúnó alapította Franciaországban a La Chartreuse nevű hegységben. Az egyedülálló filmes vállalkozás során a rendező a Grenoble melletti Nagy Karthauzi Kolostorban rögzítette fél éven keresztül a rend mindennapjait. A karthauziak alapításuk óta igen szigorú formában élik szerzetesi életüket szinte teljes némaságban – hetente csak egyszer beszélhetnek társaikkal, bár a napi zsolozsmát közösen végzik –, s életvitelük gyakorlatilag 900 éve nem változott.
Ha egy olyan nemzetközileg jegyzett rendező, mint Ingmar Bergman ennyire nyíltan ábrázolhatta a szexualitást, minden tabu megdőlt. A kevésbé ismert filmkészítők azonnal levetkőzték fennmaradó gátlásaikat, és bemutatták bármilyen őrült vagy romlott gondolatukat, amiről azt gondolták, hogy vonzaná vagy megbotránkoztatná a moziba járó fizető közönséget. " Stílusa [ szerkesztés] Habár a filmnek erős érzéki hatása van csak, de ezt ellensúlyozza az operatőr Sven Nykvist kameramunkája: a kontraszt a mély sötétség és vakító világosság között, a néhol gyors pillanatok (a vonat a film elején) és a lassú, elnyújtott, szinte párbeszédmentes jelenetek, az ismeretlen és nyugtalanító táj is csak azt a benyomást keltik a nézőben, hogy a film nem elsősorban a szexről szól. A történetben a szex - egyéb tényezők mellett - csak kellék, hogy egy olyan feszültségteljes légkört teremtsen a két nővér között, mely a film végén csúcsosodik ki. Az erotikus cselekvés is csak egy úgymond végső megoldásként szolgál egy olyan világban, ahol a beszéd elvesztette funkcióját: a középpontban lévő trió nem ismeri a furcsa város nyelvét - Anna és Ester is csak folyamatosan elbeszél egymás mellett -, emellett mindent a közelgő háború fenyegető pusztítása leng körül.
A réten sétálgatva heti elmélkedéseiket vitatják meg, vagy hófehér ruhájukban felsétálnak a hómezőig, ahol lábon csúszva vagy épp hasra esve, hangosan nevetve csúszkálnak le a hegyoldalon..... Gröning mesterművet alkotott. Volt ideje felkészülni rá. Először 1984-ben jelentkezett be a Nagy Karthauzi Kolostorba, hogy filmet forgatna a szerzetesek életéről. "Még nem érezzük késznek magunkat a fogadásra" - szólt a válasz. Az újabb levél tizenhat év múlva érkezett a kolostortól: Most jöhet. vább>> Üdv A Kolostor Őre Csak Könnyedén.
A nagy csend - Film adatlap
A csend (Tystnaden) 1963-as svéd film Rendező Ingmar Bergman Producer Allan Ekelund Műfaj filmdráma Forgatókönyvíró Ingmar Bergman Főszerepben Ingrid Thulin Gunnel Lindblom Zene Ivan Renliden Operatőr Sven Nykvist Vágó Ulla Ryghe Gyártás Ország Svédország Nyelv svéd + magyar (szinkron) Játékidő 95 perc Forgalmazás Forgalmazó Svensk Filmindustri Bemutató 1963. szeptember 23. További információk IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz A csend témájú médiaállományokat. A csend (Tystnaden) egy 1963 -ban bemutatott Ingmar Bergman által rendezett svéd filmdráma, a Magány-trilógia ( Tükör által homályosan, Úrvacsora, A csend) utolsó darabja. Történet [ szerkesztés] Két egymástól érzelmileg elidegenedett nővér Ester ( Ingrid Thulin), Anna ( Gunnel Lindblom) és annak tízéves fia Johan (Jörgen Lindström) egy éjszakai vonaton utaznak hazafele. Ester az idősebb nővér műfordító és súlyos beteg. Anna hűvös magatartással viseli gondját, látszólag neheztel rá. Úgy döntenek, hogy megszakítják az útjukat a következő városnál, "Timokánál", ami egy fiktív közép-európai országban található, melynek nyelve érthetetlen és a háború küszöbén áll.
A filmet indította Svédország az Oscarra " legjobb idegen nyelvű film " kategóriában, de végül az Amerikai Filmakadémia nem válogatta be a jelöltek közé. Bergman elismerte, hogy a produkciót nem a nagyközönség ízlése szerint készítette, ezért nem is várt kasszasikert. Egy 1970 -ben készített interjúban azt nyilatkozta: "Mondtam Kenne Fant nak - aki a Svensk Filmindustri vezérigazgatója, egyben a film finanszírozója volt -, hogy lehetőleg számításba kellene vennie azt, hogy ez nem az a film, amire az emberek a mozikba özönlenek. " Ironikusan pont az ellenkezője történt. A film vágatlan verziójában (amit csak Svédországban és néhány más államban mutattak be) látható számos rövid, de provokatív szexjelenet, meztelenség és női önkielégítés. Emellett a film néhol erős nyelvezete is heves vitákat váltott ki hazájában és azokban az országokban, ahol a produkció bemutatásra került. Számos más állam viszont csak a vágott verziót engedélyezte. Daniel Ekeroth a 2011 -ben angol nyelven megjelent Swedish Sensationsfilms: A Clandestine History of Sex, Thrillers, and Kicker Cinema könyvében a következőket írja a filmről: "A csend volt az a produkció, mellyel a szex és a meztelenség elfogadott dologgá vált egy svéd filmben.
- MEDITÁCIÓ - a kolostor udvarán: A Nagy Csend - filmajánló
- A tökéletes kis fekete ruha | Marie Claire
- Eho 8840 fog
- PDF-olvasó (magyar) - Adobe Reader 11.0.07 letöltés | LETOLTOKOZPONT.HU - Ingyenes programok, mobil alkalmazások driverek, letöltése
- Szervószivattyú javítás nyíregyháza
- Országos
- A nagy csend
- A nagy csend film theater
- John a nagy
- A nagy gatsby online